Blair-nek hívnak, és épp most fogom megtenni életem első önálló repülőútját, egy teljesen önálló élet felé. Félek. Határozottan félek. Két éve hogy erre a pillanatra várok, és próbálok meghátrálni. Ki ez a lány? Nem ismerek önmagamra. Eddig egy határozott, és kifinomult de néha teljesen lökött 16 éves lány voltam, most meg egy gyáva nyúl. Azt hittem hogy kész leszek egyedül élni és szorgosan dolgozni mint egy méh. De valljuk be, én eddig a méhkirálynő szerepét játszottam. Nehéz felfogni hogy én meg tudok változni. Az utolsó percek amiket Magyarországon töltök és az utolsó pillantások amiket a szeretteim felé vethetek. Na jó. Ebből elég. Csak egy év. Túlparázom a dolgot. De még is hiányozni fog.
Nem is értem hogy miért féltem ennyire. Istenem, ez tényleg nem volt vészes. One Direction-t hallgattam az egész úton, szóval még szép hogy nem unatkoztam.
-Blair kisasszony?
-Jó napot! A nevem Blair, kisasszony nélkül.
-Elnézését kérem kisa.. Blair! A kocsi előállt. Üdvözöljük Londonban.
Mi vagyok én könyörgöm? Kisasszony? Kétlem..
Már most imádom ezt a várost és az embereket. Csodálatos minden. Csak hosszú az út hazáig..
-Remélem jól utazott. A csomagjait hagyja, beviszem a házba én. Az édesapja küldött magának valamit.
Ezzel az öszülö,ráncos, de kedves arcú bácsi elővett a csomagtartóból egy kis rózsaszín dobozkát selyem masnival átkötve. Nem voltam valami izgatott. Nehézkesen sikerült kibontanom, és egy új telefont pillantottam meg. Egy iPhone volt. És ilyenkor mondhatom, hogy apa csak egy van a világon. Nem kell elítélni, nem vagyok az az elkényeztetett fruska, csak szimplán nem szegény családból származom.
-Köszönöm.
És azzal nekiindultam az új, és titokzatos bejárati ajtó felé. Azt kell hogy mondjam, tetszett amit láttam. A környék jó, egy csendes kis utca volt a város szívében. És az is tetszett amit az ajtón belül láttam. Otthonos kis ház, ami teljes egészében az én ízlésemnek megfelelően van berendezve. Dave, az öreg bácsi körbevezetett a házamban. ( Eddig fel sem tünt, hogy a neve fel van tüntetve a kabátján. )
-Ha valamire szüksége lenne, akár egy fuvarra, vagy bámire, a számom a telefonjába van. És ha nem gond most magára hagyom. Szép estét!
-Köszönök szépen mindent. Viszlát!
Egyedül vagyok. És éhen halok. Jobb lesz ha keresek egy közeli éttermet. De előtte azthiszem letusolok. És nem hagyhatok ki egy tweetelést sem.
* Hello London, I'm here. *
A következő úticél az Upper Street 324-i Nando's. Ha már annyit hallottam róla, akkor itt az ideje hogy lássam is. Nincs valami közel szóval fogtam egy taxit. A hely nagyon tetszett és a csirke is valami mennyei volt. Irány haza, szerintem tökéletesen megfelel majd egy forró fürdő és egy pihentető alvás. Csak tartsak már ott..
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése