8. fejezet

-Beszélnünk kell. Itt és most. - csattant fel Liam. - Egy fontos döntést hoztam. - közölte, és még mindig a kezemet fogta. Nem akartam férreértést. De mellette akartam lenni, amikor megtudjuk.
-Nos, ugye tudjátok hogy Danielle meg én... nem igazán klappoltunk. És úgy gondolom, hogy úgy lenne helyes, ha lezárnám vele. - bökte ki végül, majd felém bólintott mosolyogva. Megszorítottam a kezét. Örültem, hogy helyesnek érzi a döntését. Mind a négy fiúnak leesett az álla. Liam mosolygó arcára, majd a kezünkre néztek. Fel és le. Hirtelen megilyedtem, és szorítottam egy utolsót a kezén, majd elengedtem azt. Nem hihetik hogy mi ketten...
-Harry beszélhetnénk? - mondtam sürgetően.
Az arca elsápadt, és azt a pontot nézte,ahol a kezeink elváltak. Felpillantott rám, és láttam rajta hogy undorodik. Valószinüleg tőlem. Nem akartam ezt. Nagyon nem. Komótosan kijött velem a nagy teremből. Megteszem. Meg fogom tenni. Nem leszek gyáva. Ezek a gondolatok ismétlődtek a fejemben.
-Hülyének nézel? - sziszegte Harry.
-Harry én.. Had magyarázzam meg. - mentegetőztem.
-Jólvan, magyarázd el. - hadarta fennhangon.
-Mielőtt rosszra gondolnál, közlöm hogy Liam és köztem a levegőn, és néhány baráti tanácson kívül nincs semmi más. El akartam mondani, hogy gondolkoztam. Azon, hogy változtatni akarok magamon. És szeretném , ha ebben segítenél.
Fellélegzett. Visszatért a csillogás a szemébe. És igen, azt hiszem ez a nyenge pontom. A szeme. Egyszóval elvarázsolt.
-És hogy tudnék ebben segíteni? - kérdezte félmosollyal az arcán.
Ekkor közelebb léptem. Kezeimet az arcára tettem majd mélyen a szemébe néztem. Magához húzott. Karjai úgy öleltek körbe, mint a kandallóban táncoló lángok. Égetett a hely, ahol hozzám ért.
-Így.. - suttogtam.
Ekkor ajkaink közt a távolság megszünt.
Minden megvolt abban a csókban. Odaadás, bizalom, hűség. Hiúság. Vágytam arra, hogy újból megtörténjen. De titok maradt. A kettőnk titka.
-Nem akarom, hogy miattam változz meg. - nyögte Harry.
-Nem miattad tenném. - vallottam be.
Ekkor döbbenten nézett rám. Mintha egy világ dőlt volna össze benne.
-Őszinte akarok lenni. Azért szeretnék változni, mert eddig mindíg mindent ugyanúgy csináltam. És nem voltam boldog. Mint minden ember, én is vágyok a boldogságra. De a boldogsághoz vezető első lépés Te lennél. Vagy talán Te vagy a boldogság. Ezt most elcsesztem. Maradjunk annál, hogy miattad változok meg. - törtem ki nevetésben.
-Értelek. - simította el a hajamat. - Erről még beszélünk. Most vissza kéne menni, mert egy az, hogy szerintem hallgatóznak. És ha nem is tennék, akkor rosszra gondolnak. Nagyon rosszra. - suttogta nevetve.
Ekkor elindult az ajtó felé, majd követtem. Szinte lábujjhegyen osontunk, nehogy lebukjunk. Majd hirtelen mozdulattal, kilöktük az ajtót, és beléptünk azon. A fiúk a földön feküdtek, Louis sírást imitált,és a fejét fogta. Szóval hallgatóztak. Mutogatva rájuk elkezdtünk nevetni. Ezek teljesen idióták.
Mivel már Harry is csatlakozott a többiekhez, volt egy mikrofonpróba, majd el lettek engedve. Kiosztottam a ruhájukat, és elvonultak átöltözni. Niall volt a leggyorsabb. De mielőtt elsétált volna előttem, rákiáltottam hogy azonnal menjen vissza és vegye fel fordítva a pulóverjét. Lehetetlen alak volt öltözködés terén. Elég sokáig búcsuzkodtak mindenkitől, én inkább előrementem a kocsihoz, és elfoglaltam a legjobb helyet. Liam nemsokkal késöbb követett.
-És most mit is fogunk csinálni? - kiváncsiskodtam.
-Ami azt illeti, enni. Tudod, Niall. - vigyorgott.
-Gondolhattam volna.
-És amúgy. Mi van Harry és közted? - nézett rám nagy szemekkel.
-Nyilvánvaló hogy nem vagyunk közömbösek egymás számára. - kezdtem el. Nem akartam eltúlozni a dolgokat. - És úgy néz ki, hogy alakulóban van valami. - mosolyogtam rá.
-Elmondhatom erről a véleményem? - kérdezte bünbánóan,majd rábólintottam. - Harry nagyon. Hogy is mondjam? Gyerek. Nem biztos az érzéseiben. És ezzel megbánthat. Én pedig nem akarom hogy megbántson. Mert tudod... nem csak egyvalaki kedvel a bandából. - nézett rám komoly arccal. Éreztem ahogy elpirul. Lefagytam. Nem lehetséges. Ekkor Harry bepattant a kocsiba és vigyorogva puszit nyomott az arcomra. Én meg csak meredtem Liamre.