2012. január 6., péntek

3. fejezet

Nem tudom hogy káprázik-e a szemem. Elöttem 5 fiú áll hátatfordítva akik pont úgy néznek ki m...
*hirtelen leoldódtak a fények*
-Az én nevem Liam. - csengett fel egy gyönyörű hang.
-Az enyém Harry.
-Én meg Zayn vagyok.
-Ha bemutatkozok kaphatok sültkrumplit?
-Most a nevedet kellett volna mondani! - súgta oda neki Zayn.
-Niall vagyok, bocsi.
-Az én nevem meg.... LOUIS. - kiálltja az utolsó háttal álló fiú.
-És mi vagyunk a One Direction! - ordítják mind az öten, majd megfordulnak.
A kezem a kis előadás folyamán valahogy a szám elé került.  Még mindig le voltam fagyva. Aztán egy hirtelen mozdulattal a bal kezemhez kaptam és megcsíptem magam. Egy enyhe nyögéssel tudtadtam a külvilággal, hogy már pedig nem álmodok. A reakcióm láttán a fiúk bambán néztek rám. Komolyan azt hihették, hogy egy pszihés beteg vagyok.
-Szóval... - erőt vettem magamon, hogy ki tudjak préselni magamból még két szót. - Vas Happenin?
Ekkor kitört belőlük a nevetés. Meg is értem, egy üres tekintetű lány állt előttük aki ahelyett hogy bemutatkozott volna, mondott valami teljesen felesleges dolgot.
-Mi leszünk a kedves pácienseid. Komolyan, Niall rádszorul. Szegény nem tudja hogy mit kezdjen a szekrényében tartózkodó dolgokkal. És Harry is. Ő se tudja hogy mire valóak, ezért szívesebben létezik nélkülük. - kezdte Louis.
-Ezért ugye tudod hogy még kapsz? - ugrott a hátára Niall.
Liam odajött hozzám. A szememmel követtem minden mozdulatát. Csak a szememmel. Még mindig ugyan az a kifejezés ült a tekintetemen mint eddig. Liam kedvesen nyújtotta felém a kezét. Véget vetve a blokkoltságomnak, kezet ráztam vele.
-Ne haragudj, Blair vagyok. Egy kicsit lesokkolt Niall a sültkrumplival. - hazudtam nevetve.
-Megértelek. Ő már csak ilyen..
-Csak a kaja... - mondtuk egyszerre, és ez Liamből egy mosolyt csalt elő.
-Ezek szerint tudod hogy kik vagyunk. - szólalt meg Zayn mellettem. Annyira lekötött a Liammel való "társalgás" hogy nem is láttam amikor ide sétált.
-Ne haragudj, hogy is hívnak? - viccelődtem vele. A mosolyt immár tényleg nem lehetett volna letörölni a fejemről.
Majd hatalmas mosollyal az arcán a kezét nyújtotta. Én persze vele is kezet ráztam, nem vagyok az az udvariatlan típus. Nagy meglepetésemre Harry menekült Louis elől, és egyenesen felém futott. Akkor elképzelni nem tudtam hogy valaha is meg fog állni. Nagy sebességével belémcsapódott és ezt egy öleléssé alakította át. Aztán éreztem még egy lökést, ez valószínüleg Lou volt. Meghökkenve kapkodtam levegő után. Nem tudja a nevemet, nem is ismer, mégis ilyen közvetlenül ölel meg, mintha ezer éve barátok lennénk. Nem is beszélve arról hogy Ő Harry Styles, akiért 1 éve odavagyok. Próbáltam kibújni az öleléséből, hogy kérdezhessek valamit.
-Diesel Fuel For Life-al vagy befújva? -kérdeztem tőle kiváncsiskodóan.
-Ööö igen. - nézett rám meghökkentve.
-Én is. - mosolyogtam rá.
-Hát ez elég fura volt. -szakított félbe Niall. - Legközelebb arról dumálhatnátok hogy mikor viszitek Niall-t sültkrumplit enni.
-Majd ha fagy. - ugrott rá Zayn.
-Mindig ilyenek vagytok? - kérdeztem úgy, mintha nem tudnám rá a választ. - Nem kell válaszolni, tudom.- egészítettem ki magamat.
Ekkor a három fiú aki körbevett éles nevetésbe tört ki.
-Mi lenne ha elvinnénk Niallt megetetni?Minnél éhesebb,annál rosszabb. - kezdte Liam.
-Ez egy pompás ötlet. -folytatta Harry. - Nincs kedved velünk jönni, kedves ismeretlen nevű lány?
-Én nem tudom.. - fogtam hozzá de persze valaki a szavamba vágott.
-De van kedve! - mondta Eva. Fel sem tünt hogy még itt van, annyira elmerültem a fiúk elemezésében. - Tökéletes módja annak, hogy megismerjétek egymást. Este felhívlak, most visszamegyek. - hajolt le hozzám, és két puszival elköszönt, majd ezt tette mindenkivel.
-Szia Evi néni! - kiáltották hangosan kórusban.
Majd Eva kitopogott azzal a tökéletes alakjával és tökéletes Louboutin cipőjével.
-Szóval Niall, hova szeretnél menni? - kérdezte ünnepélyesen Liam.
-Mondanám hogy Nando's, de onnan jöttünk. Támadjunk meg egy KFC-t! - javasolta.
Szóval mielőtt ide jöttek, Niall már evett. Mily meglepő.
-És te titokzatos lány? Akkor megtámadod velünk? - kérdezte Harry.
-Ugyan haver, mi már tudjuk a nevét. Nem titokzatos. - javította ki Liam.
-Blair vagyok, kedves Harry Styles. - jelentettem ki magabiztosan, majd felényújtottam a kezemet, ha már Angliában ez szokás.
-Ó, kis pimasz. - mondta, majd hirtelen a szoros ölelésében kötöttem ki.
Azthiszem ez életem legszebb napja.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése