18. fejezet

LIAM szemszöge
Minden lehetőséget ki akartam használni. Engem csak Ő érdekelt. Valószínüleg nem fog emlékezni arra, hogy mit műveltem vele álmában, és ez talán az előnyömre szolgál. Féltem. Féltem a véleményétől, és másokétól. Mindent megtettem volna azért, hogy az enyém legyen. De most többet nem tudtam. Halkan kiosontam a szobából, és becsuktam az ajtót. Csatlakoztam a többiekhez, épp a kisbuszhoz mentek. Harryt kerestem a szemeimmel, de nem találtam. Hamarosan csatlakozott hozzánk, és nem sokkal később Blair is. Rámosolyogtam, mire ő mellém sétált, és visszamosolygott.Melegség öntött el. Az a folytogató melegség. A hotel felé vettük az irányt. Mindenki külön szobát kapott egy  lakosztályon belül. Épp kész lettem a pakolással, amikor óvatos lépteket hallottam. Blair osont be az ajtón. Lehuppant mellém és lerakta a laptopját.
-Nem tudok aludni. - mondta szomorú arcot öltve. Nevetnem kellett rajta, nem volt valami hatásos.A vállamba bokszolt.
-Ha bántasz, nem maradhatsz. - próbáltam komoly lenni.
-Ne haragudj.
Egy mosollyal megbocsátottam. Hátrébb csúszott az ágyon, és én követtem a példáját. Épp egy film töltött be.
-Nem baj ha magyar felirattal nézzük? - kérdezte, miközbe a képernyőt böngészte szemeivel.
-Hatalmas probléma. - vágtam rá. Ekkor felém fordult, és szúros tekintete meglágyult.
-Ilyen komoly fejjel nem érdemes belekezdeni egy vígjátékba. - mondta harapósan.
-Miért pont vígjáték? A romantikus filmeket jobban szeretem. - vallottam be. Nem volt teljesen igaz, de most jól jött volna.
-Most semmi kedvem nincs a romantikához. - mondta és egy pontot bámult a földön. Én a falon választottam egyet. Fagyos volt a hangulat.
-Á, betöltött! - mondta ujjongva, ezzel megtörve a csendet. Hirtelen a fiúk léptek be az ajtón.
-Csak nem filmet néztek? - kérdezte Louis, és beugrott közénk. Ezzel tökéletesen elrontva a pillanatot. Harry Blair másik oldalára leült törökülésbe, és őt bámulta. Az egyik legjobb barátom volt, de legszívesebben lelöktem volna az ágyról. Zayn rám feküdt,Niall meg leült az ágy szélére. Hat embernek elég kicsi volt a franciaágyam. A film közepénél majdnem mindenki elaludt. Louis és én még fent voltunk. A viccesebb részeken felvisított, és nem értettem hogy a többiek hogy tudnak ilyen nyugodtan aludni. Amikor már meguntam, behunytam a szemeimet, és álomba ringatott a múltam. Főképp Blair.
Arra ébredtem fel, hogy a földön vagyunk. Alattam Niall és Zayn, felettem Louis. Életveszély volt vele aludni. Mindenki egy hatalmasat nyögött, amikor elért a tudat az agyukig. Igyekeztem nem elröhögni magam, ezért gyorsan felpattantam, és elmentem a konyhába. Még csak 8 óra volt. Átvonultam Niall szobájába aludni, miután megittam egy pohár vizet. Néhány óra alvás után felébresztettek. Csak bele kellett gondolnom, hogy Harry Blairrel alszik, és máris nyugtalan lettem. Fel alá járkáltam a szobába és ezzel elég nagy zajt vertem. Csatlakoztam inkább a többiekhez, akik a reggeli kávéjukat szürcsölték. Blair háttal volt nekem, és mikor leültem mellé, felém fordult és puszit nyomott az arcomra. Enyhén elpirultam. Elég gyors mozdulattal vissza is fordult, és tovább beszélgetett Louis-val. Már szorított az idő, ezért összepakoltunk, és indultunk haza. A londoni fellépések mindig kellemes érzést keltenek bennem. Jó rá készülni. A buszon pihentünk, mindenki bedugott füllel bámult maga elé. Harrynél szólt a leghangosabban a zene. Nagy meglepődésemre Ed-et hallgatott. Az út nagy részében unatkoztam, a végén pedig interjúkat adtunk. Zayn egy listát írt össze a rádiós műsora miatt, ezért őt most nem faggatták. A busz otthon tett ki., hogy legyen időnk lepakolni a dolgainkat. Minden porcikámat átjárta a féltékenység, amikor Harry Blairrel egy helyen szállt le. Amíg haza nem értem, egész végig azon töprengtem, hogy vajon kibékülnek-e. Lerakott engem is a busz, kiszedtem a csomagjaimat és épp a bejárat felé siettem, amikor megláttam az ajtó mellett ülő Danielle-t.